2019 június

H K Sz Cs P Sz V





1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

A Marcal-völgye

A Kemeneshát és a Bakony között a Marcal hosszan elnyúló félmedencéje helyezkedik el. A Bakonyból érkező patakok (pl. Torna, Hajagos, Bitva, Gerence, stb.) a medence K-i peremén hordalékkúpokat építettek, s ezzel a folyót nyugat felé szorították. A Marcal-medence ma kultúrtáj. A Kisalföldön itt a legmagasabb a szántóterületek aránya. A természetes növényzetet a ligeterdők, mocsárrétek és a hordalékkúp-felszíneken homoki tölgyesek alkották. Maga a Marcal-folyó ma még többé-kevésbé természetközeli állapotú, mert a nagyobb folyómeder-rendezési munkálatok a Rábára korlátozódtak. A folyó geomorfológiailag változatos, a vegetációja mozaikos. Jelentősek a galériaerdő-maradványai. Kaszálók és legelők húzódnak a partok mentén. A Rába gyakran visszaduzzasztja a Marcalt, melynek eredményeképpen a Marcal-völgy és a mellékvölgyek elláposodtak. A hazai síklápok közül a hosszan elnyúló keskeny völgylápok a legjellemzőbbek, míg a mellékfolyók mentén inkább a forrásos láprétek voltak a jellemzőek.

A Marcal-medence síkjából magányosan kiemelkedő vulkáni hegy a Somló, mely távolról is jól látható várromjával, hírneves borával, vendégváró pincéivel, valamint kilátótornyával messziről hívja az érdeklődőket. A fokozottan védett hegytető a híres várrommal, a peremen sorakozó bazaltsziklákkal, az őserdő jellegű, alacsony növésű, festői erdeivel számos kirándulót vonz. Tavasz végén fehér virágba borul a sziklás peremen a sajmeggy minden sziklarepedésben megkapaszkodó állománya a molyhos-tölgyes erdőben, alját sűrűn borítja az odvas keltike illatos virágszőnyege.